diff --git a/hu-hu/go.html.markdown b/hu-hu/go.html.markdown
new file mode 100644
index 00000000..b3e8c1ca
--- /dev/null
+++ b/hu-hu/go.html.markdown
@@ -0,0 +1,305 @@
+---
+name: Go
+category: language
+language: Go
+filename: learngo.go
+contributors:
+    - ["Sonia Keys", "https://github.com/soniakeys"]
+translators:
+    - ["Szabó Krisztián", "https://github.com/thenonameguy/"]
+---
+
+A Go programozási nyelv az életszerű feladatok könnyebb elvégzése miatt született.
+A mai legújabb programozási trendeket elkerülve,
+praktikus megoldást nyújt a valós, üzleti problémákra.
+
+C-szerű szintaktikával és statikus típuskezeléssel rendelkezik.
+A fordító szempillantás alatt végez és egy gyorsan futó,statikus futtatható állományt hoz létre.
+A nyelv könnyen érthető, üzenet-alapú konkurenciát tesz lehetővé, így könnyen ki lehet használni
+a mai számítógépek több magos processzorait, ez nagy rendszerek építéséhez ideális.
+
+A Go alap könyvtára mindenre területre kiterjed, ennek köszönhetően a nyelvnek egyre növekvő tábora van.
+
+```Go
+// Egy soros komment
+/* Több
+   soros komment */
+
+// Minden forrás fájl egy csomag-definícióval kezdődik, ez hasonlít a Python csomagkezelésére
+// A main egy különleges csomagnév, ennek a fordítása futtatható állományt hoz létre egy könyvtár helyett.
+package main
+
+// Az import rész meghatározza melyik csomagokat kívánjuk használni ebben a forrásfájlban
+import (
+	"fmt"      // A Go alap könyvtárának része
+	"net/http" // Beépített webszerver!
+	"strconv"  // Stringek átalakítására szolgáló csomag
+)
+
+// Funkció deklarás, a main nevű funkció a program kezdőpontja.
+func main() {
+	// Println kiírja a beadott paramétereket a standard kimenetre.
+	// Ha más csomagot funkcióját akarjuk használni, akkor azt jelezni kell a csomag nevével
+	fmt.Println("Hello world!")
+
+	// Meghívunk egy másik funkciót ebből a csomagból
+	beyondHello()
+}
+
+// A függvények paraméterei zárójelek között vannak.
+// Ha nincsenek paraméterek, akkor is kötelező a zárójel-pár.
+func beyondHello() {
+	var x int // Változó deklaráció, használat előtt muszáj ezt megtenni.
+	x = 3     // Változó értékadás
+	// "Rövid" deklaráció is létezik, ez az érték alapján deklarálja, definiálja és értéket is ad a változónak
+	y := 4
+	sum, prod := learnMultiple(x, y)        // a függvényeknek több visszatérési értéke is lehet
+	fmt.Println("sum:", sum, "prod:", prod) // egyszerű kiíratás
+	learnTypes()                           
+}
+
+// A funkcióknak elnevezett visszatérési értékük is lehet
+func learnMultiple(x, y int) (sum, prod int) {
+	return x + y, x * y // visszatérünk két értékkel
+	/*
+	sum = x + y
+	prod = x * y
+	return
+	Ez ugyanezzel az eredménnyel járt volna, mint a fenti sor.
+	Üres return esetén, az elnevezett visszatérési változók 
+	aktuális értékeikkel térnek vissza. */
+}
+
+// Beépített típusok
+func learnTypes() {
+	// Rövid deklarás az esetek többségében elég lesz a változókhoz
+	s := "Tanulj Go-t!" // string típus
+
+	s2 := `A "nyers" stringekben lehetnek
+	újsorok is!` // de ettől még ez is ugyanolyan string mint az s, nincs külön típusa
+
+	// nem ASCII karakterek.  Minden Go forrás UTF-8 és a stringek is azok.
+	g := 'Σ' // rúna(rune) típus, megegyezik az uint32-vel, egy UTF-8 karaktert tárol
+
+	f := 3.14195 // float64, az IEEE-754 szabványnak megfelelő 64-bites lebegőpontos szám
+	c := 3 + 4i  // complex128, belsőleg két float64-el tárolva
+
+	// Var szintaxis változó típus definiálással
+	var u uint = 7 // unsigned, az implementáció dönti el mekkora, akárcsak az int-nél
+	var pi float32 = 22. / 7
+
+	// Rövid deklarásnál átalakítás is lehetséges
+	n := byte('\n') // byte típus, ami megegyezik az uint8-al
+
+	// A tömböknek fordítás-időben fixált méretük van
+	var a4 [4]int           // egy tömb 4 int-tel, mind 0-ra inicializálva
+	a3 := [...]int{3, 1, 5} // egy tömb 3 int-tel, láthatóan inicalizálva egyedi értékekre
+
+	// Szeleteknek dinamikus a méretük. A szeleteknek és a tömböknek is meg vannak az előnyeik
+	// de a szeleteket sokkal gyakrabban használjuk.
+	s3 := []int{4, 5, 9}    // vesd össze a3-al, nincsenek pontok.
+	s4 := make([]int, 4)    // allokál 4 int-et, mind 0-ra inicializálva
+	var d2 [][]float64      // ez csak deklaráció, semmi sincs még allokálva
+	bs := []byte("a slice") // típus konverzió szintaxisa
+
+	p, q := learnMemory() // deklarál két mutatót (p,q), két int-re
+	fmt.Println(*p, *q)   // * követi a mutatót. Ez a sor kiírja a két int értékét.
+
+	// A map a dinamikusan növelhető asszociatív tömb része a nyelvnek, hasonlít
+	// a hash és dictionary típusokra más nyelvekben.
+	m := map[string]int{"three": 3, "four": 4}
+	m["one"] = 1
+
+	// A felhasználatlan változók fordítás-idejű hibát okoznak a Go-ban.
+	// Az aláhúzással "használod" a változókat, de eldobod az értéküket.
+	_, _, _, _, _, _, _, _, _ = s2, g, f, u, pi, n, a3, s4, bs
+	// Kiíratás is természetesen használatnak minősül
+	fmt.Println(s, c, a4, s3, d2, m)
+
+	learnFlowControl()
+}
+
+// A Go nyelv teljesen szemétgyűjtött (garbage-collected). Megtalálhatók benne mutatók, de nincs mutató aritmetika.
+// Ez azt jelenti, hogy üres mutatóval még mindig hibázhatsz, de hozzáadni/műveleteket végezni már nem lehet.
+func learnMemory() (p, q *int) {
+	// Elnevezett visszatérési változóknak int-re mutató a típusa
+	p = new(int) // a beépített "new" funkció, egy típusnak elegendő memóriát allokál, és visszaad rá egy mutatót.
+	// Az allokált int nullázva van, p többé nem üres mutató.
+	s := make([]int, 20) // allokáljunk 20 int változót egy memóriaterületen.
+	s[3] = 7             // adjunk értéket az egyiknek
+	r := -2              // hozzánk létre egy lokális változót
+	return &s[3], &r     // A & megadja a memóriacímét a változónak
+}
+
+func expensiveComputation() int {
+	return 1e6
+}
+
+func learnFlowControl() {
+	// Az elágazásoknak kötelező a kapcsos zárójel, a zárójel nem szükséges.
+	if true {
+		fmt.Println("megmondtam")
+	}
+	// A kód formátumát a nyelvvel járó "go" parancssori program "go fmt" parancsa szabványosítja
+	if false {
+		// így lehet
+	} else {
+		// if/else-t csinálni
+	}
+	// Használjunk switchet a hosszabb elágazások alkalmazása helyett.
+	x := 1
+	switch x {
+	case 0:
+	case 1:
+		// Az "esetek" nem "esnek át", tehát
+	case 2:
+		// ez nem fog lefutni, nincs szükség break-ekre.
+	}
+	// A for ciklus sem használ zárójeleket
+	for x := 0; x < 3; x++ { 
+		fmt.Println("iteráció", x)
+	}
+	// itt az x == 1.
+
+	// A for az egyetlen ciklus fajta a Go-ban, de több formája van.
+	for { // végtelen ciklus
+		break    // csak vicceltem
+		continue // soha nem fut le
+	}
+	// Akárcsak a for-nál, az if-ben is lehet rövid deklarással egy lokális változót létrehozni
+	// ami az blokk összes if/else-n keresztül érvényes marad.
+	if y := expensiveComputation(); y > x {
+		x = y
+	}
+	// Függvényeket használhatjuk closure-ként is.
+	xBig := func() bool {
+		return x > 100 // a switch felett deklarált x-et használjuk itt
+	}
+	fmt.Println("xBig:", xBig()) // igaz (utoljára 1e6 lett az értéke az x-nek)
+	x /= 1e5                     // így most már x == 10
+	fmt.Println("xBig:", xBig()) // 10 pedig kisebb mint 100, tehát hamis
+
+	// Ha nagyon-nagyon szükséges, akkor használhatjuk a jó öreg goto-t.
+	goto love
+love:
+
+	learnInterfaces() // Itt kezdődnek az érdekes dolgok!
+}
+
+// Definiáljuk a Stringert egy olyan interfésznek, amelynek egy metódusa van, a String, ami visszatér egy stringgel.
+type Stringer interface {
+	String() string
+}
+
+// Definiáljuk a pair-t egy olyan struktúrának amelynek két int változója van, x és y.
+type pair struct {
+	x, y int
+}
+
+// Definiáljunk egy metódust a pair struktúrának, ezzel teljesítve a Stringer interf
+func (p pair) String() string { // p lesz a "vevő"
+	// Sprintf az fmt csomag egy publikus függvénye, műkődése megegyezik a C-s megfelelőjével.
+	// A pontokkal érjük el a mindenkori p struktúra elemeit
+	return fmt.Sprintf("(%d, %d)", p.x, p.y)
+}
+
+func learnInterfaces() {
+	// A kapcsos zárójellel jelezzük, hogy egyből inicializálni
+	// szeretnénk a struktúra változóit a sorrendnek megfelelően.
+	p := pair{3, 4}
+	fmt.Println(p.String()) // meghívjuk a p String metódusát.
+	var i Stringer          // deklaráljuk i-t Stringer típusú interfésznek
+	i = p                   // lehetséges, mert a pair struktúra eleget tesz a Stringer interfésznek
+	// Meghívjuk i String metódusát, az eredmény ugyanaz, mint az előbb.
+	fmt.Println(i.String())
+
+	// Az fmt csomag funckciói  automatikusan meghívják a String funkciót
+	// hogy megtudják egy objektum szöveges reprezentációját.
+	fmt.Println(p) // ugyan az az eredmény mint az előbb, a Println meghívja a String metódust.
+	fmt.Println(i) // dettó
+
+	learnErrorHandling()
+}
+
+func learnErrorHandling() {
+	// ", ok" szokásos megoldás arra, hogy jól működött-e a függvény.
+	m := map[int]string{3: "three", 4: "four"}
+	if x, ok := m[1]; !ok { // ok hamis lesz, mert az 1 nincs benne a map-ban.
+		fmt.Println("nincs meg")
+	} else {
+		fmt.Print(x) // x lenne az érték, ha benne lenne a map-ban.
+	}
+	// A hiba érték többet is elmond a függvény kimeneteléről, mint hogy minden "ok" volt-e
+	if _, err := strconv.Atoi("non-int"); err != nil { // _ eldobja az értéket, úgy se lesz jó jelen esetben
+		// kiírja, hogy "strconv.ParseInt: parsing "non-int": invalid syntax"
+		fmt.Println(err)
+	}
+	// Az interfészekre még visszatérünk, addig is jöjjön a konkurens programozás!
+	learnConcurrency()
+}
+
+// c egy csatorna, egy konkurens-biztos kommunikációs objektum.
+func inc(i int, c chan int) {
+	c <- i + 1 // <- a "küldés" operátor, ha a bal oldalán csatorna van, így i+1-et küld be a csatornába
+}
+
+// Az inc-et fogjuk arra használni, hogy konkurensen megnöveljünk számokat
+func learnConcurrency() {
+	// Ugyan az a make funkció amivel korábban szeleteket hoztunk létre.
+	// Make allokál mapokat, szeleteket és csatornákat.
+	c := make(chan int)
+	// Indítsunk három konkurens goroutine-t.  A számok konkurensen lesznek 
+	// megnövelve, ha a számítógép képes rá és jól be van állítva, akkor pedig paralellizálva/egymás mellett.
+	// Mind a 3 ugyanabba a csatornába küldi az eredményeket.
+	go inc(0, c) // A go utasítás indít el goroutine-okat.
+	go inc(10, c)
+	go inc(-805, c)
+	// Beolvassuk 3x a csatornából az eredményeket és kiírjuk őket a kimenetre.
+	// Nem lehet tudni milyen sorrendben fognak érkezni az eredmények!
+	fmt.Println(<-c, <-c, <-c) // hogyha a jobb oldalon csatorna van, akkor a "<-" a beolvasó/kapó operátor
+
+	cs := make(chan string)       // még egy csatorna, ez stringekkel kommunikál
+	cc := make(chan chan string)  // egy csatorna csatornával
+	go func() { c <- 84 }()       // indítsunk egy új goroutine-t, csak azért hogy küldjünk egy számot
+	go func() { cs <- "wordy" }() // ugyanez, csak a cs csatornába stringet küldünk
+	// A select olyan mint a switch, csak feltételek helyett csatorna műveletek vannak.
+	// Véletlenszerűen kiválasztja az első olyan esetet, ahol létrejöhet kommunikáció.
+	select {
+	case i := <-c: // a megkapott értéket el lehet tárolni egy változóban
+		fmt.Println("ez egy", i)
+	case <-cs: // vagy el lehet dobni az értékét
+		fmt.Println("ez egy string volt")
+	case <-cc: // üres csatorna, soha nem fog rajta semmi se érkezni
+		fmt.Println("sose futok le :'( ")
+	}
+	// Ezen a ponton vagy c vagy a cs goroutineja lefutott.
+	// Amelyik hamarabb végzett, annak a megfelelő case-e lefutott, a másik blokkolva vár.
+
+	learnWebProgramming() // Go képes rá. Te is képes akarsz rá lenni.
+}
+
+// Egy funkció a http csomagból elindít egy webszervert.
+func learnWebProgramming() {
+	// A ListenAndServe első paramétre egy TCP port, amin kiszolgálunk majd.
+	// Második paramétere egy interfész, pontosabban a http.Handler interfész.
+	err := http.ListenAndServe(":8080", pair{})
+	fmt.Println(err) // nem felejtük el kiírni az esetleges hibákat!
+}
+
+// Csináljunk a pair-ból egy http.Handler-t úgy, hogy implementáljuk az egyetlen metódusát a ServeHTTP-t.
+func (p pair) ServeHTTP(w http.ResponseWriter, r *http.Request) {
+	// Minden kapcsolatra elküldjük ezt a http.ResponseWriter-el
+	w.Write([]byte("Megtanultad a Go-t Y perc alatt!"))
+}
+```
+
+## További olvasmányok
+
+Minden Go-val kapcsolatos megtaláható a [hivatalos Go weboldalon](http://golang.org/).
+Ott követhetsz egy tutorialt, játszhatsz a nyelvvel az interneten és sok érdekességet olvashatsz.
+
+A nyelv specifikációját kifejezetten érdemes olvasni, viszonylag rövid és sokat tanul belőle az ember.
+
+Ha pedig jobban bele akarod vetni magad a Go-ba, akkor a standard könyvtárban a legjobb praktikákat kilesheted.
+TIPP: a dokumentációban kattints egy funkció nevére és rögtön megmutatja a hozzá tartozó kódot!
+